Mi ez?

Ez a májustól júliusig élő és változó website a Zsolnay Fényfesztivál keretében a pécsi Kodály Központ hangversenytermében 2025-ben bemutatásra kerülő, A FÁKLYÁK MÁR ÉGNEK című nagyméretű audiovizuális installáció kísérőanyagaként készül.

A munka kiindulópontja egy közel százéves hangfelvétel, melyen Bartók Béla A kilenc csodaszarvas című költeményét olvassa. A 15 perces immerzív élmény cselekménye kortárs és helyi történetté alakul a mecseki rengeteg és a pécsi városi környezet digitális megidézése által.

A történet központi kérdései – felnőtté válás, belső szabadság, a szülői örökségtől való eltávolodás, önazonosság – nem köthetők sem életkorhoz, sem korszakhoz. Visszatérnek, alakulnak, új formákban kísérnek tovább.

Az installáció rendezője Varga Vince, társalkotói Birkás Máté, Bányai Tamás és Keresztes Gábor valamint a Greypixel Geometrics és a Fényfesztivál csapata.

Minden alábbi tartalom a mű létrejöttét kísérő kutatás dokumentációja, mely a bemutatóig bővül: gyűjti azokat a vizuális és szöveges asszociációkat, amelyek az installációt formálják. Nem végleges eredményeket közöl, hanem egy alkotói folyamat pillanatképeit. Olyan háttéranyag, amely egy kiállítás kutatási katalógusához hasonlóan olvasható — szabadon, nem kronologikus rendben.

„Mint sokszor elmondották róla, leszállott a gyökerekig, a fajta és a népiség örök alapjáig. Hogy időközben e gyökerekből jelszó lett, divat és politikum, nem érdekli; az az Európa, mely a «gyökerek» és «közösségek» jelszavát megtanulta és átvette, épp megérett rá, hogy Bartók odahagyja, mint zsákutcává lett egykori iskoláit és levesse magáról, mint kinőtt ruhát. Talán még jókor arra, hogy Európa igazi lelkének mentésére siethessen, hogy ő képviselje veszendő világunk nemesebb és halhatatlanabb részét egy tágabb, új világban, mely a réginek roncsait félresöpri majd.”

Szabolcsi Bence Bartókról

„Este már csakugyan vonaton ültek. Üzleti dolgokról beszéltek, apja elmesélte, hogy mi történt a vállalatnál azalatt, amíg Mihály távol volt, és hogy milyenek a kilátások, és hogy milyen új munkakört akar Mihályra bízni.
Mihály hallgatta. Hazamegy. Megint megkísérli azt, ami tizenöt éven át nem sikerült: konformizálódni. Talán most sikerül. Ez a sorsa. Megadja magát. A tények erősebbek voltak nála. Megszökni nem lehet. Mindig ők az erősebbek, az apák, a Zoltánok, a vállalatok, az emberek.

Szerb Antal: Utas és holdvilág

„Kis kelevény, nagy kelevény, / Ne dolgozz, ne nyilazz, / Késsel se döfködj, / Nyillal se nyilalj. / Gyere ki a fejebúbjából, / A pofacsontjából: / Gyere ki a csontból a húsba, / A húsból a bőrbe, / S a bőrből kivezetlek az erdőre, / S ott hagylak a mezőkön, / A szarvasok szarván, / Ahol a füvet nem tapossák, / Ahol a forrás vizét nem zavarják, / Mert ott van egy nagy anya, / Egy nagy asszonyság. / A nagy asszonyság nagy lakodalmat csinált / És meghívott minden kelevényt. / Mindet megvendégelte, / De a Jancsiéról megfeledkezett. / De az övét is meg fogja hívni / És hegye tetejétől el fogja szárítani, / Gyökerétől ki fogja szárítani, / Jancsi pedig tiszta marad és világos, / Mint az olvasztott ezüst…”

(Román ráolvasó, Artur Gorovei gyűjtése (Lükő Gábor fordítása)

„Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja.”

Máté evangéliuma, 10.34-39

„Sem nem mennyeinek, sem nem földinek, sem nem halandónak, sem nem halhatatlannak nem teremtettünk téged, hogy saját akaratod és becsületed szerint szabad lehess, s hogy önnön teremtőddé és építőddé válhass. Csak te kaptál lehetőséget arra, hogy szabad akaratod szerint fejlődhess és növekedhess. Benned van meg a teljes élet csírája.”

Pico della Mirandola - Beszéd az emberi méltóságról (Bíró Dávid fordítása)

„Nem vagyok matematikus, sem közgazdász, de talán nem tévedek, mikor azt mondom: ha csak azt a pénzt fordítanák népdalkutatásra, amit az egész világon egy esztendőben háborús készülődésekre fordítanak, akkor ezen a pénzen az egész világ népzenéjét nagyjából föl lehetne gyűjteni.”

Bartók Béla: Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? (1936)

„Gyerünk, fiúk, itt és most, gyerünk! Itt és most.”

„Itt és most nincs más dolgotok, mint hogy megfogadjátok a mejnó madár tanácsát: Figyeljetek! Figyeljetek oda, és megtaláljátok saját magatokat, akár fokozatosan, akár hirtelen”

Aldous Huxley: Sziget (Vízi Katalin fordítása)

Marianne Brandt - Mit allen zehn Fingern (1930)

„Az állatban az alkalmazkodási és engedelmességi ösztönök természetesek és az életben maradáshoz kellenek, az emberben viszont veszélyessé válnak. Az alkalmazkodás és engedelmesség az emberben utánzássá válik, azzal jár, hogy behódol a társadalmi mintának, amelyet ő maga hozott létre. Szabadság nélkül az intelligencia nem működhet. A cselekedetben megnyilvánuló engedelmesség és elfogadás természetének megértése hozza magával a szabadságot. A szabadság nem az ösztön, hogy azt tegyük, amit akarunk. Egy rendkívül összetett társadalomban ez nem lehetséges; innen ered a konfliktus az egyes ember és a társadalom, a sok és az egy között.”

Jiddu Krishnamurti: Nincs más forradalom (Erős László Antal fordítása)

„La mélodie populaire… n'existe réellement qu'au moment où on la chante ou la joue et ne vit que par la volonté de son interprète et de la manière voulue par lui. Création et interprétation se confondent ici… dans une mesure que la pratique musicale fondée sur l'écrit où l'imprimé ignore absolument…”

Constantin Brăiloiu: Esquisse d'une méthode de folklore musical.

„(...) előbb hozzá kellene edződnie, hogy a fentieket láthassa. Először csak az árnyképeket látná, aztán emberek és más dolgok vízi tükörképét, később magukat a dolgokat; aztán már könnyebben szemlélhetné a csillagokat és az eget, persze csak éjjel, amikor a csillag és a Hold fényét pillantaná meg, mintha nappal nézné a Napot és annak fényét (...) legvégül megláthatná, és szemlélhetné a Napot, de nem a tükörképét a vízben, sem egyéb közegben tükröződő mását, hanem önmagát a Napot, eredeti helyén és mivoltában.”

(a barlangból fényre hozott emberről) Platón: Állam

Filozófus lombikkal / Feltámadás a mocsárból

Salomon Trismosin: Splendor Solis (1582)

„Ez a történet csak mint szimbólum: a szabadságszeretők és a konvenciók foglyainak örök harca, a nemzedékek harca, a fiúk lázadása az apák ellen, a lélek metamorfózisa, a természet titka. A szarvasfiú az örök vándor, akiben minden olyan géniusz, mint Bartók, önmagára ismer, mint magányos utasra az élet erdejében, aki kilép a halandók közösségéből.”

Haraszti Emil: Béla Bartók (1938)

Furcsát álmodtam az éjjel:
két csikót fogtam kötéllel,
két gyönyörű pejcsikót.
Szárközépig érő fűben
nyargalásztam velük, mígnem
egyik csikó elfutott.
És a másik, akin ültem,
azon nyomban, mint egy isten
olyan lánnyá változott.
De otthagytam - most sem értem -,
és kergettem egész éjjel
azt, amelyik elfutott.

Kányádi Sándor: Álom (1962)

Mario Ballocco - Monade n. 2 - bande nere, fondo rosso, sole giallo (1948)

"Megnövesztem
a körmeimet,
És elfelejtek beszélni."

URH

Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. A békesség pedig azonos a lélek harmóniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást, s újhodj meg lélekben.

Marcus Aurelius: Elmélkedések (IV. könyv, Huszti József fordítása)

1974. november 6-án 33 fogoly megpróbált megszökni a Maze brit börtönből egy általuk ásott alagúton keresztül. Az IRA tagját, Hugh Coney-t egy őr lelőtte, 29 másik rabot a börtön közelében fogtak el, a maradék három szökevényt pedig 24 órán belül kézre kerítették.

Gaston Fébus: Livre de chasse (1389-1839)

„Dámvad, szarvas, nagy címeres, karcsú gím. Fekete szeme ijedten lángol, gőggel s merészen a szokatlan helyen és daccal szegül szembe, mint egy nem harcra született, de a veszéllyel szemeszöktibe szembeszálló magányos csodaszarvas. Csodaszarvas, aki nem támad, nem tipor de bátran s hősiesen áll és harsányan trombitál: és jelent, s várj, egyszerre eltűnik, de hamar, fuss a nyomán, mert vezet: édesillatú berkekre, ligetek forrásaira, boldog rétek üdítő filozófiájára vezet. Fuss, fuss utána, jó szerencse csillog fölötte, ártatlanság és béke és ezernyi kötet könyv fullasztotta boldog hisztéria.”

Móricz Zsigmond: Babits Mihály (1924)

”A szokásost láttátok, a rendre megtörténőt.
Mégis, kérünk benneteket:
Ami nem idegen, találjátok idegennek!
Ami megszokott, találjátok érthetetlennek!
Ami a szokásos, az csodálkozással töltsön el!
Ami szabály, azt visszaélésnek ismerjétek fel
És ahol felismertétek a visszaélést
Találjatok jogorvoslatot!”

Brecht: A kivétel és a szabály (Ungár Júlia fordítása)